Sulikezdés kutyás családoknak: Így nem lesz depressziós az eb!

Újra itt a szeptember, minden visszatér a megszokott kerékvágásba: nyüzsgés és stressz lesz úrrá a családokon. A gyerkőcökkel sietni kell az iskolába, a munkahelyen nagyobb a nyomás a szülőkön, alig jut idő a másikra. Sokaknak ismerős életérzés, ugye? Ha egymásra sincs idő, akkor rendszerint a család kedvencére még kevesebb marad! Ez egy veszélyes élethelyzet! A magányos és unatkozó állat megkeserítheti az amúgy is nehéz hétköznapokat!

Az elhanyagoltság két legjellemzőbb lelki betegsége a depresszió és a szeparációs szorongás. Ha azt veszed észre az addig energikus állaton, hogy lomha, étvágytalan, többet fekszik, mint mozog, akkor depresszióra kell gyanakodni. Erről beszél az alábbi videóban kutyapszichológus szakértőnk.

A szeparációs szorongást kiszámíthatatlan viselkedés jellemzi. Rendszerint ok nélkül ugat, nyüszít a kutya, az addig szobatiszta állat rendszeresen bepiszkít a lakásba, és az ablak vagy az ajtó felé fordulva heves gesztusokkal jelzi, hogy neki mozgásra van szüksége! A kutyákon eluralkodó félelemről kutyapszichológus szakértőnk ad magyarázatot az alábbi videóban.
Szóval mi a teendő, ha ilyen élethelyzetbe kerülsz? Ha az állatnak még nem volt része hasonlóban, akkor légy türelmes, míg hozzászokik a gazdik távollétéhez. Az idősebb állatok talán fel tudják idézni a korábbi évek rutinját, és pár nap alatt alkalmazkodnak a megváltozott élethelyzethez. Akármelyik csoportba is tartozzon kedvenced, az alábbi napirend garantáltan segíteni fog, hogy a suli beköszöntével se érezze elhanyagolva magát az állat!

Rossz hírünk van, sajnos valakinek a családból legalább 15 perccel korábban kell kezdeni a napot, hogy egy kis sétálással, vagy labdázással kielégítsük a kutyus mozgásigényét, ezzel egyúttal a törődést is sugalljuk az állatnak. Ha kihagyjuk ezt a napi rutinból, akkor olyan dolgokon vezeti le az energiáját az állat, amit a legkevésbé sem szeretnénk: bútor, iratok, elektronikai berendezések. Vigyázat, az udvarban tartott kutyák is rosszalkodhatnak!

Ez egy fontos része a rutinnak, mert rendszerint olyan lelki állapotban telik az állat napja, amilyenben az elköszönés pillanatában érezte magát. Ne sugalljátok neki, hogy a búcsú örökre szól, ne legyenek nagy érzelmi kilengések! A legcélravezetőbb, ha közömbösen viselkedtek vele. Az elszakadásban segíthet egy új játék is, amivel könnyedén leköthető a figyelme.

Nagyon fontos lenne a napközbeni átmozgatás. Tudjuk nagyon jól, mennyire nehezen kivitelezhető ez a mai gazdasági körülmények között. Ha a családból valaki nem tudja megoldani, akkor érdemes lenne felkérni egy ismerőst, vagy a szomszédot, netán egy hivatásos kutyasétáltatót, hogy mozgassa át az állatot. Ha egyik variáció sem jöhet szóba, akkor készüljetek fel lelkiekben az esti programra, mert bőségesen lesz meló az ebbel!

A közömbösség a hazaérkezésnél még fontosabb, mint a távozáskor! Gondoljatok csak bele! Szegény állat egész nap egyedül volt, nélkülöznie kellett a legfontosabb társat az életben, persze, hogy kicsattanó örömmel fogad majd, ha meglát! Légy következetes! Soha ne hergeld a kutyát a megérkezéskor! Várd meg míg lenyugszik, csak utána foglalkozz vele!

A nap végeztével a legkönnyebb elfelejteni szegény kutyust. Ilyenkor még pörög az ember agya a nap történésein, legszívesebb elterülne a kanapén, de még a vacsorát is el kellene készíteni, és a gyerkőcöknek is segíteni kellene a házi feladatban! Mikor jut idő akkor az állatra?! Nincs kifogás, időt kell találni rá, hogy a napközben felhalmozott energiát levezethesse a kutyus. Ezúttal se gondoljatok nagy dolgokra. Egy kis séta az utcában, vagy labdázás az udvaron bőven megteszi! A legfontosabb, hogy az állat érezze a törődést!